Világújdonság! Pitvarfibrilláció érzékelése

Mi a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb ritmuszavar. A pitvarfibrillációban a szív szabályos ütemét biztosító szinusz csomó működése kiesik, és egy a pitvarokból eredő kaotikus, szabálytalan elektromos tevékenység veszi át a szívösszehúzódások vezérlését. A kamrák szabálytalan ritmusban és legtöbbször túl gyorsan húzódnak össze.

A nem vagy nem megfelelően kezelt pitvarfibrilláció szövődményekhez vezethet, mint a szívelégtelenség vagy a szélütés (stroke) - ami legsúlyosabb szövődmény. A szabálytalan működés következtében a szív pitvarában vér gyülemlik fel, melyből vérrögök keletkezhetnek. Ezek a vérrögök majd a véráramban az agyba kerülhetnek, ahol elzárhatják az ereket, blokkolva a vér és ezáltal az oxigén eljutását az agyba.

A pitvarfibrilláció előfordulását a következő tényezők növelhetik:

• kor
• magas vérnyomás
• cukorbetegség
• elhízás, szív- és érrendszeri betegségek
• dohányzás
• alkohol.

 

 

Hányan érintettek?

A népesség 1-2 százalékát, Magyarországon 200,000 embert érint. A pitvarfibrilláció előfordulása az életkor előre haladtával növekszik.

65 év kor felett a népesség 5%-át érinti, 85 év felett a 14%-át. A pitvarfibrilláció a stroke / szélütés kockázatát 5-szörösére növeli. Sokan tünetmentesek (mintegy 70%), ezért a pitvarfibrilláció korai felismerése és kezelése 68%-kal csökkentheti a stroke kockázatát.

 

 

 

Egyedülálló AFIB technológia a Microlife vérnyomásmérőiben

A Microlife által szabadalmaztatott egyedülálló, klinikailag validált AFIB technológia klinikailag igazoltan érzékeli a pitvarfibrillációt. Más vérnyomásmérők jelezhetik a szabálytalan szívritmust, de az nem egyenlő a pitvarfibrilláció észlelésével.

A Microlife AFIB a világ egyedüli, orvosi szempontból igazolt, vérnyomásmérőkben létező technológiája a pitvarfibrilláció észlelésére. Nemzetközi szakemberek és orvosok is ajánlják, magas fokú pontosságát klinikai vizsgálatok támasztják alá. (lásd később)

 

 

Hogyan működik a Microlife által szabadalmaztatott AFIB technológia?

Az AFIB technológiával ellátott Microlife vérnyomásmérők képesek arra, hogy a páciensek otthoni pitvarfibrilláció szűrővizsgálatokat végezzenek egy összetett algoritmus segítségével. Ezen vizsgálatok nem helyettesítik a 12 fázisú EKG vizsgálatot, mely orvosilag is diagnosztizálja a pitvarfibrilláció tényét, viszont  nagy valószínűséggel előre jelzik annak jelenlétét. Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy az AFIB technológiával a betegség 97%-os felismerése akkor fordult elő, amikor három egymást követő mérésből az algoritmus legalább 2-szer érzékelte a pitvarfibrillációt. Emiatt mindegyik AFIB technológiával ellátott Microlife vérnyomásmérő automatikusan egymást követően háromszor méri a páciens vérnyomását.

 

A Microlife AFIB technológia klinikailag igazoltan, nagy pontossággal érzékeli a pitvarfibrillációt: 98%-os érzékenységgel, 92%-os specificitással.

Nem várható el egyetlen teszttől sem az, hogy a szenzitivitás és a specificitás egyaránt 100% legyen. Mindig lesznek álnegatív és/vagy álpozitív esetek. A szenzitivitás azt mutatja, hogy a valóban beteg személyeknek (azaz beteg plusz álnegatív beteg) hány százalékát teszik ki a pozitív eredményt mutató betegek. A specificitás annak felel meg, hogy a nem beteg személyeknek (azaz nem beteg plusz álpozitívak) hány százalékát teszik ki az összes negatív eredményt mutató nem beteg személyek.

Az alábbi táblázatban láthatóak a klinikai vizsgálatok, melyek bizonyították a pitvarfibrilláció felismerésének pontosságát.

 

 

	Patients (n)	Setting	Average age (y)	AF n (%)	Non-AF arrhythmia (n)	Sinus (n)	Sensitivity (%)		Specificity (%)
Wiesel 2004 [10]	450	Hospital	69	53 (12)	1	396	100	92
Stergiou 2009 [11]	73	Hospital	71	27 (37)	23	23	100	89
Wiesel 2009 [12]	405	Hospital	73	93 (23)	64	248	97	89
Wiesel 2013 (Tripps) [13]	139	Home	67	14 (10)	n. s.	125	99*	93*
Oxford trial 2014 [14]	999	Primary care practice	80	79 (8)	n. s.	920	95	90
Wiesel 2014 [15]	183	Hospital	74	30 (15)	n. s.	153	100	92
Gandolfo 2015 [16]	207	Hospital (stroke patients)	78	38 (18.4)	n. s.	169	90	99
Chan 2017 [17]	2052	Primary care	68	24 (1.2)	156	1872	83	99
Chan 2017 [18]	5969	Primary care	67	72 (1.2)	430	5467	81	99

 

 

Szabálytalan szívritmus érzékelés – miben különbözik az AFIB technológia

A szabálytalan szívritmus észlelésének a fő célja nem az aritmiák felismerése, hanem az, hogy a páciensnek jelezzék, hogy a vérnyomásmérés pontossága nem lesz megfelelő az aritmia fennállása miatt.

Más gyártók vérnyomásmérői érzékelik a szabálytalan szívritmust, de ezek között előfordulhatnak olyan aritmiák, melyek nem okoznak közvetlen veszélyt. Ilyenek sinus arrhythmia, az idő előtti pitvari összehúzódások (PAC) vagy bradycardia. Ezek a pácienst megijeszthetik, vagy épp ellenkezőleg, nem figyelmeztetik a valós veszélyre, mert azt kiszűrni nem tudják.

 

 

 

Források:

Camm AJ, Lip GY, De Caterina R, Savelieva I, Atar D, Hohnloser SH et al.: 2012 focused update of the ESC Guidelines for the management of atrial fibrillation: an update of the 2010 ESC Guidelines for the management of atrial fibrillation--developed with the special contribution of the European Heart Rhythm Association. Europace 2012; 14:1385-1413.
Hart RG, Benavente O, McBride R, Pearce LA: Antithrombotic therapy to prevent stroke in patients with atrial fibrillation: a meta-analysis. Ann Intern Med 1999; 131:492-501.
Ruff CT, Giugliano RP, Braunwald E, Hoffman EB, Deenadayalu N, Ezekowitz MD et al.: Comparison of the efficacy and safety of new oral anticoagulants with warfarin in patients with atrial fibrillation: a meta-analysis of randomised trials. Lancet 2014; 383:955-962.
Verberk WJ, Omboni S, Kollias A, Stergiou GS: Screening for atrial fibrillation with automated blood pressure measurement: Research evidence and practice recommendations. Int J Cardiol 2016; 203:465-473.
Wiesel J, Wiesel D, Suri R, Messineo FC: The use of a modified sphygmomanometer to detect atrial fibrillation in outpatients. Pacing Clin Electrophysiol 2004; 27:639-643.
Stergiou GS, Karpettas N, Protogerou A, Nasothimiou EG, Kyriakidis M: Diagnostic accuracy of a home blood pressure monitor to detect atrial fibrillation. J Hum Hypertens 2009; 23:654-658.
Wiesel J, Fitzig L, Herschman Y, Messineo FC: Detection of atrial fibrillation using a modified microlife blood pressure monitor. Am J Hypertens 2009; 22:848-852.
Wiesel J, Abraham S, Messineo FC: Screening for asymptomatic atrial fibrillation while monitoring the blood pressure at home: trial of regular versus irregular pulse for prevention of stroke (TRIPPS 2.0). Am J Cardiol 2013; 111:1598-1601.
Kearley K, Selwood M, Van den Bruel A, Thompson M, Mant D, Hobbs FR et al.: Triage tests for identifying atrial fibrillation in primary care: a diagnostic accuracy study comparing single-lead ECG and modified BP monitors. BMJ Open 2014; 4:e004565.
Wiesel J, Arbesfeld B, Schechter D: Comparison of the Microlife blood pressure monitor with the Omron blood pressure monitor for detecting atrial fibrillation. Am J Cardiol 2014; 114:1046-1048.
Gandolfo C, Balestrino M, Bruno C, Finocchi C, Reale N: Validation of a simple method for atrial fibrillation screening in patients with stroke. Neurol Sci 2015; 36:1675-1678.
Chan PH, Wong CK, Pun L, Wong YF, Wong MM, Chu DW et al.: Head-to-Head Comparison of the AliveCor Heart Monitor and Microlife WatchBP Office AFIB for Atrial Fibrillation Screening in a Primary Care Setting. Circulation 2017; 135:110-112.
Chan PH, Wong CK, Pun L, Wong YF, Wong MM, Chu DW et al.: Diagnostic performance of an automatic blood pressure measurement device, Microlife WatchBP Home A, for atrial fibrillation screening in a real-world primary care setting. BMJ Open 2017; 7:e013685.
Alpert BS, Quinn D, Gallick D: Oscillometric blood pressure: a review for clinicians. J Am Soc Hypertens 2014; 8:930-938.